Térben és időben

Mozsgó község bemutatása

A község földrajzi és közigazgatási elhelyezkedése

A megyeszékhelytől, Pécstől való távolsága 40 km, a legközelebb hozzá fekvő város Szigetvár, amelytől 8 km távolságra helyezkedik el. Szomszédjai még Almáskeresztúr, Csertő, Szulimán, Szentlászló falvak.
Közúton jól megközelíthető.
Pécsről a 6-os számú főközlekedési úton Szigetvárig kell közlekedni, majd a 67-es számú főút következik, amely Mozsgó mellett halad el. A községen keresztül bekötőút vezet Almáskeresztúrra
A település igen szép fekvésű, a Zselicnek a déli nyúlványaira épült. E dombokkal szegélyezett, védett terület nagyon sok forrást rejt magában. Jellegzetesen mozsgói patakja a Porovica, mely a környék kis vizeit összegyűjtő Almásba ömlik.
Közigazgatási hovatartozása szempontjából 1950-től Szigetvár és környékének településeivel együtt Baranya megyéhez csatolták.
A település már a múltban is gazdasági és közigazgatási központ volt, közös jegyzőséggel, plébániával, iskolával, orvossal. A Mozsgói Körjegyzőség 1872-ben alakult.
Ma Almáskeresztúrral, Csertővel, Szulimánnal közösen üzemeltetik az óvodát, iskolát, az egészségügyi ellátást, és - Csertő kivételével - a körjegyzőséget.Lakóinak lélekszáma 982 fő. (2009. év végi adat)

A község történeti bemutatása

Már az őskorban is lakott hely lehetett, melyet a feltalálható emlékek bizonyítanak. A mai Mozsgó területén a késő bronzkorból való emlékeket találtak. Ugyancsak a régészeti leletek tanúskodnak a kelta és később a római kori, majd Árpád-kori település létezéséről.
A község az írásos emlékekben 1330. évben Dombró vagy Dumburou néven fordult elő először, ekkor a Viszlai család birtoka. 1375-től használják a Mozsgó nevet először Mosgov alakban. 1403-tól a Szigetvárt tulajdonul bíró Anthimius János fiának adományozza Mozsgót. A század végén már a Szentgáli családnak is tulajdona volt, amelynek nevét ma a Mozsgótól észak-keletre levő völgy és tanya őrzi.
A másfélszázadig tartó török elnyomatást Mozsgó is megsínylette. Sziget várának közelsége miatt a törökdúlás idején csaknem teljesen elpusztult. A 18. század elejére elnéptelenedett, pár család élt itt. Birtokosa Sárközy János. Az 1726-ban már a gróf Batthyány családé volt.
1726 táján magyarok és horvátok kezdték benépesíteni, később németek is érkeztek. A XIX. század első felében a három nemzetiség egyenlő arányban szerepelt. A század második felétől a magyar nyelv kezdett általánossá válni.
Római katolikus templomát 1746-ban gróf Batthány Károly építtette, melyet 1876-ban neoromán stílusban újjáépítettek. Bejárata a jáki templom román stílusú kapujához hasonlít, szentélye barokk.
 

Építészeti látnivaló

A gyönyörű uradalmi kastély, melyet 1896-ban a bankár Biedermann család építtetett, Lechner Ödön tervezett. Jelenleg fogyatékos személyek szociális otthonaként funkcionál. A kastély parkjában Kirstein Ágoston tervei alapján készült sírkápolna áll, mely 1906-ban készült el. A park természetvédelmi terület. A kastélytól északra található a volt uradalmi magtár, amely ma ipari műemlék jellegű épület.

  

A  faluban három emléktábla és egy emlékmű látható. A mozsgói születésű, a századforduló után élt Kazaliczky Antal színművészre, színműíróra (1852-1917) emlékezik a tábla a Petőfi utcában. Batthyány Kázmérnak (1807-1854), az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc külügyminiszterének állít emléket az 1982-ben leleplezett emléktábla. A harmadik Lengyeltóti János (1910-1991) nevét és itteni tevékenységét örökíti át az utókornak. 1996-ban állították, és ekkor vette fel az általános iskola az ő nevét.

Közös emlékműn szerepel a falu 44 első világháborús és 27 második világháborús hősi halottjainak névsora.

1985-re készült el az a kétszintes épület, mely otthonul és munkahelyül szolgált a körzeti orvos és a körzeti védőnő számára. Az épületegyüttes ma a községi könyvtárnak és a védőnői szolgálatnak ad otthont. Az épület szomszédságában áll az a kistürbére emlékeztető, modern épület, melyben a Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltsége található. Átadása 1992 szeptemberében történt. Vele szemben, az 1993 novemberében használatba vett, tetszetős posta épülete található.

2000-ben az országos millennium ünnepségek részeként az 1956-os események tiszteletére készített kopjafát avattak, melyet a posta melletti emlékparkban helyeztek el.

Kedves Látogató!

Nagy öröm számomra, hogy a világhálón találkozhatunk, és ez úton nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt Mozsgó község honlapján!

Bővebben

A weblapot böngészve megismerheti Mozsgó értékeit, nevezetességeit, látnivalóit, kulturális életét, múltját, jelenét.

Az érdeklődők mellett külön szeretettel köszöntöm falunk lakóit, akiknek reményeim szerint segítséget nyújt a megújuló honlap. Hiszen naprakészen értesülhetnek a falu eseményeiről, a programjainkról, de a törvényi változásokat, a körjegyzőség, a képviselőtestület híreit is megtalálhatják. Képviselőtársaimmal, munkatársaimmal azért dolgozunk, hogy Mozsgó községben érdemes legyen élni, családot alapítani, gyermekeket nevelni, távlati terveket szőni, mert aki itt él, az látja a falu jövőjét, fejlődését.

Szeretnénk, ha Ön is részese lenne munkánknak, ha úgy érezné, hogy Ön is tehet falunk felemelkedéséért. Véleményét, ötleteit megoszthatja e fórumon keresztül.

Kívánom, hogy e portál tartalmában elmerülve ismerje meg jobban Mozsgót. Ha még nem járt nálunk, látogasson el hozzánk!

Kovács Zsolt, polgármester

Mozsgó Község Önkormányzatának információs lapja

Önkormányzati vágópont

Mozsgó Község Labdarúgó csapata

Népi játékok

Kápolna