Ezüsthárs tanösvény

A MEFA Rt. Szigetvári Erdészete és a Mozsgói Polgármesteri Hivatal együttműködése keretében 2001-ben felújításra került a mozsgói Szentkút-forrás. A forrás a falu közvetlen szomszédságában található, az ott élők mindennapjaiban fontos szerepet tölt be. A mellette elhaladó út vezet a közeli Szőlőhegyre, és amíg lehetett, itt töltötték meg az emberek ivóvizes edényeiket. Itt található a település sportpályája, ahol rendszeresen sportmérkőzések zajlanak. A helyi iskolából és óvodából idejárnak a gyerekek sportfoglalkozásra, illetve szabadidejükben játszani.
A sikeres együttműködés hatására megkereste az erdészetet a Mozsgói Általános Iskola képviselője azzal kéréssel, hogy segítsenek egy tanösvény kialakításában, amely a fent leírt forrástól indul és mintegy 6 km hosszan fut Almáskeresztúr községhatárig.

 

ZSELIC ERDŐGAZDASÁGI TÁJ

A tájegység neve valószínűleg szláv eredetű, a zselud, zselod – makk szóból ered, ugyanis a Zselic erdei ősidőktől fogva a makkoltató sertéstenyésztés területei voltak.
A Dél-Dunántúl egyik legszebb, erdőben bővelkedő tájegysége a Kapos - völgyétől a Mecsekig húzódó Zselic. A táj jellegzetes dunántúli dombvidék, a felszíne erősen tagolt, mély völgyek, meredek domboldalak váltakoznak. Tengerszint feletti magassága 140-300 m. Éghajlata mérsékelten meleg, télen enyhe, eléggé csapadékos, szubmediterrán klímahatás a jellemző. Leggyakrabban előforduló talajféleségek az erdészeti talajosztályozás szerint a barna erdőtalajok csoportjába tartoznak.Az erdőgazdasági táj jellemzője, hogy úgyszólván minden hazai fafaj őshonos, egyedül a nyír ritka.A florisztikai megfigyelések során a teljesség igénye nélkül az alábbi tájspecifikus növényfajokkal találkozhat az érdeklődő: illatos hunyor, kisvirágú hunyor, szúrós-, lónyelvű csodabogyó, pirítógyökér, törökszegfű, vadciklámen, kakasmandikó, stb..

 

GEOLÓGIAI VISZONYOK

A Zselic a pécsi Mecsek északi lejtőjéhez támaszkodó fiatal harmadkori rétegekből felépített pannonkori dombvidék. Az alacsonyabb hegyhátakat lösz borítja, a magasabb részeken maguk a pannon rétegek alkotják a felszínt. A Zselic északi lábánál a Kapos völgyében a lösz helyét sok helyen negyedkori (diluviális) durva homok foglalja el, amely néhol sajátságos barázdált dombokat alkot. A lösz tájak jellegzetes meredek falú vízmosásaitól ennek a szakasznak lankás, barázdált oldalú mellékvölgyei szembeszökően elütnek. A Zselic belsejében a pannon rétegek között itt - ott (Béc, Hárságy, Gálosfa) homokkőpadok akadnak.
A Zselicben a löszmorfológia számos eróziós formája alakult ki, és tette változatossá a felszíni viszonyokat. A széles dombhátakat és a lankás oldalakat meredek falú mély eróziós völgyek rendszerei hálózzák be, melyek a kelet - nyugat irányú vízválasztókról észak - dél irányba lefutó széles fővölgyekbe torkollanak.

 

Kedves Természetjáró!
Sok szeretettel köszöntjük az Ezüsthárs Tanösvényen.
A nyomvonal megközelítőleg K-NY-i irányú. Jelentős részben a domblábak magasságában fut. Így lehetőség nyílik a meredek lejtésű (szárazabb), a lankásabb (üdébb) oldalak, valamint a vízben gazdagabb völgyek természeti értékeinek, jellemzőinek megfigyelésére.
Az Önre váró 6,2 km megtétele során találkozik a Zselicre jellemző növény és állatvilág jelentős részével. A legfontosabb erdőalkotó fafajokat információs táblákon (helyüket a nyomvonalról készült térképen jelöltük) mutatjuk be. A lágyszárú- és cserjeszint, valamint az állatvilág fajgazdagságára egy rövid felsorolással hívjuk fel az érdeklődők figyelmét.
Kellemes sétát és kikapcsolódást kívánnak Önnek a MEFA Rt. Szigetvári Erdészetének dolgozói!

Tisztelettel:
Sajgó Ferenc
erdészeti igazgató

 

A TERMÉSZETBARÁT TÍZPARANCSOLATJA

Az erdőben dolgozó közlekedő hatalmas gépek, a világot elöntő műanyagáradat, a keletkezett egyéb hulladékok következtében a természet károsítása most még fokozottabb.

1. Hagyd meg minden állatnak és növénynek a szabad természetben való életet. Ne csinálj felesleges növény-, lepke-, bogár- és hasonló gyűjteményt. Ha komolyan óhajtasz ilyennel foglalkozni, úgy gyűjts csak igazi szakemberek és természetbarátok felügyelete és útmutatása mellett és legyél kevéssel megelégedett.

2. Hagyd a ritka növényeket, állatokat, ásványokat stb. helyükön; gondold meg, hogy embertársaid is óhajtanak ezek szépségének gyönyörködni és hogy a te kötelességed is a természeti szépségeknek fenntartása és megóvása.

3. Ne húzd ki a növényeket gyökerestül és ne szakítsd le a fáknak a bokroknak ágait. Ha szükségelsz ágakat, úgy vágd le azokat éles késsel vagy ollóval. A fa kérgét ne vagdosd össze.

4. A virágot ne szakaszd hiába és ügyelj arra, hogy a szedésénél a törzs meg ne sérüljön és hogy legalább néhány virág maradjon a törzsön magképződés céljából.

5. Támogasd a mai napság oly nagyon szorongatott madárvilágot etetőhelyek és itatók létesítése, valamint fészkelő-odvaknak stb. kihelyezése által.

6. Ha madárfészket találsz, úgy szemléld azt csak távolról. Ne nyúlj sem a fészekhez, sem annak tartalmához és hallgasd el titkodat.

7. Védd meg ember és állatokkal szemben az állítólag kártékony, de a valóságban hasznos állatokat (pl. sündisznó, vakond, bagoly). Azon állítás, hogy bizonyos állatok kártékonyak, többnyire a természet félreismerésén alapszik.

8. Ha kénytelen vagy kártékony állatokat megsemmisíteni, úgy öld meg őket lehetőleg gyorsan és fájdalmatlanul. Ne kínozz más állatokat sem.

9. A szabad természetben ne dobálj szét virágot, papírt és más hulladékot.

10. Általában védd meg szűkebb és távolabbi szülőföldedet pajkos rombolásoktól, tiszteld a régi szokásokat és a régi bevált építési módot, anélkül, hogy az egészséges haladástól elzárkóznál.

Az idézett tízparancsolat az „Eperjesi Lapok” 1919. május 18-i számában volt olvasható. Véleményünk szerint korunkra is maradéktalanul érvényes, ezért intelmeit fogadjuk meg, tartsuk be, és tegyük közhírré.